Cselekvési terv a megújulókra

Stratégia a 2020-ig terjedő megújuló energiahordozó felhasználás alakulásáról

A korábban tervezett 13 százalék helyett 14,65 százalékra kívánja növelni 2020-ra a megújuló energiahordozók részarányát a bruttó végső energiafelhasználáson belül a kormányzat – derül ki Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervének (NCsT) tervezetéből, amelyet a december közepén bocsátottak társadalmi vitára. Az ambíciózusabb célok meghatározása mellett a hangsúlyok is módosultak a korábbiakhoz képest a cselekvési tervben, amely egy évtizedre jelöli ki a fejlesztési irányokat a zöld energiaforrások hasznosítása területén.

Már több mint fél éve meg kellett volna küldeni az Európai Bizottság számára, de még a társadalmi vitája is csak december közepén kezdődhetett meg az NCsT tervezetének, amely 2020-ig szólóan foglalja össze a megújuló energiahordozók hasznosításával kapcsolatos hazai stratégiai célokat. Azonban a késlekedés nem véletlen, ugyanis a 2010-es kormányváltást követően az új kabinet teljesen újraírta a korábban megfogalmazott célokat, hivatalosan is halasztást kérve Brüsszeltől a dokumentum elkészítésére.

A legfontosabb változás, hogy a kabinet – a zöld gazdaságfejlesztés szellemében - a korábban tervezett 13 százalék helyett 14,65 százalékra kívánja növelni 2020-ra a megújuló energiahordozók részarányát a bruttó végső energiafelhasználáson belül. A készítők indoklása szerint a megújuló energiahordozók hasznosítása a magyar gazdaság egyik kitörési pontja lehet, mivel Magyarország kiváló komparatív adottságokkal rendelkezik egyes megújuló energiaforrások területén, amelyek kiaknázása lehetőséget biztosít az energia- és klímapolitikai célok megvalósításán túlmutatóan új munkahelyek létrehozására, valamint a gazdaság és a vidék fenntartható fejlesztésére. Ennek érdekében a kabinet 2010-hez képest 2020-ra gyakorlatilag megduplázná a megújuló energiaforrások bruttó felhasználását, az erdészetből és mezőgazdaságból származó biomassza hasznosítására, a biogáz alkalmazására, a földhő és a napenergia hasznosítására, a szélerőművek racionális elterjesztésére, a kis vízierőművek számának növelésére, valamint a bio- és alternatív üzemanyagok növekvő felhasználására helyezve a hangsúlyt.

A stratégia kiindulópontja, hogy Magyarország 2020-as primer energiahordozó felhasználás értéke várhatóan 1130 PJ körül alakul, amely - a tervezett energiatakarékossági programoknak köszönhetően - gyakorlatilag nem haladja meg a 2008. évi fogyasztás mértékét (1126 PJ), s amelyen belül egy évtized múlva a megújuló energiaforrások bruttó fogyasztása meg fogja haladni a 120 PJ-t.

1. táblázat: A megújuló energiaforrásokból előállított energiával kapcsolatos 2020-as nemzeti célkitűzés és tervezett ütemterv a fűtés és hűtés, a villamos energia és a közlekedés vonatkozásában (az összes energiafelhasználás százalékában).

Biomassza

Magyarország kiváló agroökológiai adottságokkal rendelkezik a biomassza versenyképes előállítására. Így az élelmezési és takarmány szükségletet jelentősen meghaladó mennyiségben képes fenntarthatóan biomasszát előállítani. Ennek hasznosítása érdekében az NCsT egyszerre irányoz elő intézkedéseket – többek között - a célirányos fás-szárú energiaültetvények telepítésének, feldolgozásának és felhasználásának támogatására; az egyedi gázfűtésű lakások és közösségi épületek fűtésének kiváltására szolgáló biomassza-tüzelésű távhőközpont létesítésére; az önkormányzati fenntartású intézmények biomassza fűtésre történő áttérésének elősegítésére, valamint a villamos energia termelésére és a keletkezett hulladékhő hasznosítását célzó, vagy tisztán fűtési célú biomassza fűtésű kiserőmű-rendszer kiépítésére. Továbbá a támogatandó célok között szerepel az energiafarm-rendszerek kialakítása a bioetanol, a biogáz, az állattartás és a szántóföldi növénytermesztés integrált rendszereinek összehangolásával történő szinergikus előnyök kiaknázásának érdekében.

Emellett ugyancsak jelentős a biogáz előállítási potenciál, amelynek felhasználását az áram- és hőenergia-termelés mellett ösztönözni tervezik a (tömeg)közlekedés területén is. Így a tervek szerint egyszerre fognak lépések történni a biogázüzemek hulladékhőjének hasznosítására létrehozott hőfelhasználási lehetőségek létesítése; biogáz üzemű tömegközlekedés fejlesztése és a kiépítendő biometán rendszereknek az országos hálózatba történő bekapcsolása; valamint a kommunális hulladékok energetikai hasznosítását célzó pirogáz mikro erőművek villamos- és hőenergia termelésének megvalósítása érdekében.

Összességében a biológiai eredetű energiaforrások (bioenergia) elvi potenciálja meghaladhatja a 2020-ra becsült energiahordozó-igény akár 20 százalékát is, ráadásul a bioenergia alapú villamosenergia-termelés jól tervezhető, szabályozható. Ezért a bioenergia termelésének elsősorban versenyképességi korlátjai vannak. Részben emiatt, részben a kedvezőbb hatásfok miatt így a bioenergiának – a korábbi elképzelésekkel szemben - elsősorban a helyi fűtési igények kielégítésében lehet a jövőben nagyobb szerepe, amelyek mellett a kis- és közepes kapacitású kapcsolt villamos és hőenergia termelési rendszerek terjedésében látnak elsősorban fantáziát a kormányzati szakemberek.

Az ún. zöld üzemanyagok tekintetében az FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézetének szakértői becslése alapján önmagában az első generációs bioüzemanyagokból – az élelmezési és takarmányozási célok biztosításával egyidejűleg – a 2020-as becsült teljes üzemanyag-felhasználás akár 30 százalékának megfelelő mennyiség is előállítható lenne. A második generációs bioüzemanyagok megjelenése– az alapanyagkör bővülésével – pedig ezt a volument tovább növeli. Így a bioüzemanyagok vonatkozásában a felhasználásnak elsősorban motortechnikai korlátai vannak, mivel a jelenlegi gépjárművek – konstrukciós kialakítás miatt – csak korlátozott mennyiségben biokomponenst tartalmazó üzemanyaggal képesek problémamentesen üzemelni. Ezért a fokozottabb elterjesztéshez a magasabb bioüzemanyag komponenst tartalmazó motorhajtóanyagot, vagy tiszta bioüzemanyagot felhasználni képes járművek elterjedése szükséges. A kormányzat ezt finanszírozási eszközökkel elsősorban a tömegközlekedés területén tervezi ösztönözni, amely mellett a következő programozási időszakban hangsúlyt kíván fektetni az elektromos, hidrogén és hibrid alapú technológiák, eszközök és az azt szolgáló infrastruktúrák elterjesztésére is.

2. táblázat: Energetikai célra biztosítható biomassza mennyisége.

Vízenergia

A vízenergia hasznosítása kapcsán a kormányzat szakemberei környezetvédelmi és vízgazdálkodási megfontolások miatt újabb nagy vízlépcsők, duzzasztóművek telepítésének lehetőségét nem vizsgálták. Ugyanakkor amennyiben a vízerőmű telepítése során a környezetvédelmi és vízgazdálkodási szempontok érvényesítésre kerülnek, akkor a vízenergia az egyik legtisztább energiaforrás, ami ezen túlmenően kiválóan szabályozható, így a villamosenergia-rendszer szabályozhatóságához is hozzájárul. Ezért az NCsT a vízenergia vonatkozásában a kisebb folyók szabályozhatóságában fontos szerepet betöltő 10 MW e alatti teljesítményű, ún. törpe vízerőművekkel, valamint a folyómedrekbe telepített 100-500 KW e teljesítményű ún. átáramlásos turbinákkal számolt. A tervezet szerint a törpe vízerőművek telepítését célszerű a teljes folyami szabályozással összekapcsoltan megvalósítani, különösen azokon a területeken, ahol a gyorsan lezúduló csapadék károkat okozhat. Így a vízerőművek leginkább lokális környezetben, saját energiafelhasználás céljából jelenthetnek hatékony és gazdaságos megoldásokat. Mindennek alapján 2020-ig összesen 16-17 MW e beépített villamos energia teljesítmény installálásának lehet realitása.

Szélenergia

Az elmúlt években végzett felmérések alapján meghatározták azokat a helyszíneket is, ahol a természetvédelmi, környezetvédelmi szempontok figyelembevételével gazdaságosan telepíthetőek nagyobb szélturbinák. Ez alapján Magyarország összesített szélenergia potenciálja több ezer MW e teljesítmény. Az NCsT kidolgozói szerint a szélenergia egy rendkívül környezetbarát (gyakorlatilag zérus CO kibocsátással rendelkező), korszerű energiaforrás, csakhogy nem szabályozható, időjárásfüggő technológia. Ezért a szélenergia terjedésének az energiatárolás gazdaságos biztosításáig, a villamos energia rendszer szabályozhatósága, befogadó képessége szab korlátot. Így a szélenergia vonatkozásában a 2020-as célkitűzés a villamos energia rendszer szabályozhatósági korlátjához igazodik, ami a jelenlegi ismertek alapján mintegy 740 MW e összteljesítményig képes a szélenergiát befogadni.

A nagyobb szélerőmű parkok mellett az NCsT a kisebb (néhány kW teljesítményű) szélkerekek, törpe turbinák terjedésével is számol, amelyek időszakosan termelnek hálózatra, és elsősorban a helyi autonóm energiaellátásban töltenek be fontos szerepet. A szakértői becslések szerint 2020-ig ezek megjelenése kb. 10 MW e villamos energia összteljesítménnyel várható. Ezek alapján 2020-ra szélenergiából 750 MW e kapacitás kiépítését lehet reálisan megcélozni.

Geotermikus energia és hőszivattyúk

Más a helyzet a geotermikus energia esetében, hiszen Magyarországon a geotermikus gradiens jelentősen meghaladja a világátlagot. Azonban a fenntartható erőforrás-gazdálkodással összhangban az új kapacitások kialakítása során különös figyelmet kell fordítani ezen természeti kincsünk megőrzésére, ami az esetek többségében visszasajtolást vagy megfelelő célú továbbhasznosítást tesz szükségessé. Ezért a geotermikus energiára alapozott villamosenergia-termelés technikai korlátját nem csak a megfelelő hőmérsékletű és nyomású víz/gőz rendelkezésre állása jelenti, hanem egyidejűleg a geológiai adottságoknak lehetővé kell tenniük a visszasajtolást is. Jelentős potenciál rejtőzik a geotermikus energia hőellátásban történő szerepének növelésében, ami Magyarországon bizonyos területeken (pl. kertészetek) már jelenleg is elterjedt gyakorlat. A geotermikus energia esetében a kútlétesítés és visszasajtolás közvetlen költségén kívül a hőellátási és elosztási rendszer kiépítésének ráfordításai miatt a legjelentősebb korlátozó tényezőt a finanszírozás biztosítása jelenti. Ehhez hasonlóan a hőszivattyúk tekintetében az elvi potenciál szintén több száz PJ lehet, s a legjelentősebb korlátozó tényezőt az NCsT készítői szerint itt is a finanszírozás jelenti.

Napenergia

Napenergia vonatkozásában az elvi potenciál több tízezer MW teljesítmény lehet, a legjelentősebb korlátozó tényező a berendezések magas árához kapcsolódóan a rendelkezésre álló támogatási keretek szűkössége. Mindazonáltal a magyarországi napsütéses órák számát tekintve a napenergia termikus hasznosítása a kifejlett technológia révén az NCsT készítői szerint igen jó eszköz a megújuló energiaforrások elterjesztésében, míg a fotovoltaikus napenergia esetén a felgyorsult gyakorlatorientált kutatás-fejlesztési munkák tehetik lehetővé a versenyképes rendszerek terjedését.

Tervezett intézkedések

Az NCST kidolgozói szerint alapvető gond, hogy a megújuló energiaforrások jelenleg csak korlátozottan versenyképesek a fosszilis energiahordozókkal szemben, elsősorban azért, mert utóbbiak árába legtöbbször nem épülnek be az externális költségek. Ezért a megújuló energiaforrások versenyképességének biztosításához állami ösztönzés, finanszírozás szükséges. A megújuló energiaforrások elterjesztésének állami, illetve piaci alapú finanszírozása a következő elemeket tartalmazza:

• közvetlen termelési (piaci) támogatás (zöldáram, zöldhő);
• beruházási támogatások;
• kamattámogatás, zöld finanszírozás (állami pénzintézetek által nyújtott hitelek, refinanszírozott hitelprogramok, garanciavállalás piaci hitelekhez stb.);
• közvetett termelési ösztönzés (kedvezményes tarifák, kötelező bekeverési arányok, adókedvezmények);
• tájékoztatási és promóciós tevékenységekhez nyújtott állami támogatás;
• kutatás-fejlesztéshez, képzéshez nyújtott állami támogatás;
• tanácsadói hálózatok kialakításához nyújtott állami támogatás.

Az NCsT céljainak teljesítéséhez - a szabályozási jellegű ösztönzőkkel kombináltan - a fentiekben felsorolt összes támogatási eszközt alkalmazni tervezik, differenciált mértékben a megújuló energiaforrás típus és méretnagysághoz igazodóan.

3.táblázat: Az egyes megújuló energiaforrás típusok elterjesztéséhez alkalmazott finanszírozási jellegű állami beavatkozási területek.

Az NCST-ben megfogalmazott célkitűzések érdekében tervezett fontosabb intézkedések:

A kötelező átvételi rendszer (KÁT) átalakítása. Zöld hő átvételi és támogatási rendszerének kialakítása.

Az engedélyezési eljárások és a szabályozási környezet egyszerűsítése.

Kedvezményes villamosenergia-tarifa geotermikus energiára (hőszivattyú), napenergiára. A megfelelő minőségű biogáz elosztói hálózatra történő betáplálásának szabályozása.

A megújuló energiahordozó felhasználás növelését biztosító beruházási támogatások 2011-2014 között; a következő új fejlesztési periódusban (2014-2020) önálló energetikai operatív program indítása.

Oktatás: rövid időigényű képzési programok (OKJ, akkreditált képzés, továbbképzés, átképzés, felnőttképzés, energia-auditor képzés, tanfolyamok stb.) és középtávú oktatási, képzési programok (pl. technikus- képzés, szakmunkás képzés) szervezése; valamint a felsőfokú oktatási, képzési programok (energetikai mérnök, megújuló energia mérnök, környezetmérnök, MSc képzés, PhD képzés, stb.) kiterjesztése.

Tájékoztatási, szemléletformálási, képzési és szaktanácsadási programok beindítása; kistérségi, települési zöldgazdaság-fejlesztési szaktanácsadói hálózat kialakítása.

Zöld foglalkoztatási programok indítása.

Épületenergetikai szabályozás szigorítása.

Zöld finanszírozás, a Zöld Bank létrehozásának megvizsgálása.

Kutatás-fejlesztés és pilot projektek megvalósításának támogatása. Kapcsolódó iparágak fejlesztése (napelem, kollektor, kazán és egyéb megújuló berendezések gyártása).

Bioüzemanyagok alkalmazásának elősegítése kötelező bekeveréssel és egyéb adókedvezményekkel; bioüzemanyagok felhasználásának növelése a felhasználói oldal bővítésével (tömegközlekedés).

Agrárenergetikai Program folytatása a megújuló energiaforrások ösztönzése és az energiahatékonyság javítása jegyében.

Középületek épületenergetikai programjai.

Összegzés 2010-ben a megújuló energiaforrás-hasznosításán belül a biomassza részaránya több mint háromnegyed. Ez a terület a következő időszakban is az egyik meghatározó megújuló szegmens, azonban a többi megújuló energiaforrás hasznosításának növelésével kiegyenlítődnek a felhasználási területek, noha volumenét tekintve így is a szilárd biomassza energetikai felhasználása nő a legnagyobb mértékben 2020-ig (a növekmény közel 19 PJ). Arányait tekintve pedig legjelentősebb mértékben a geotermikus energia, a napenergia és a hőszivattyúk felhasználása növekszik. Így a meglévő magas bázisról kiindulva 2020-ra több mint háromszorosára nőhet a geotermikus energia fűtési célú hasznosítása. A közvetlen hőhasznosítás mellett pedig 2020-ra várhatóan megjelenik a geotermikus ásványkincs villamos energia termelésre történő hasznosítása is, mintegy 57 MW beépített teljesítménnyel. Ezzel párhuzamosan rendkívül gyors fejlődés várható a hőszivattyúk területén, ahol a beépített teljesítmény 2020-ra a jelenlegi érték harmincnyolcszorosára növekedhet.

NIG

3. 4. táblázat: A villamos energia, hűtés-fűtés és közlekedés szektorokban felhasznált megújuló energiahordozók jelenlegi és várható megoszlása.